Monday , 10 December 2018
Home » Plus Size » Tévhitek a fogyózásról 3. rész

Tévhitek a fogyózásról 3. rész

Ez a bejegyzés kicsit hosszúra sikerült, de összegeztem benne, amiket idén (2014) tanultam egy mindannyiunkat érintő témakörről. Érdemes elolvasni üres perceitekben.

Az idei évem a diétázásról szólt. Nem egész évben, mondjuk összesen 3 hónapnyi szünet volt benne. Nekem főleg egészségügyi okai vannak a fogyni akarásnak. Rossz a zsír (koleszterin) anyagcserém (tehát minden lerakódik), és hajlamos vagyok az érbetegségekre. Ezért ha nem akarom, hogy a zsír az ereimen is lerakódjon, akkor ezzel foglalkoznom kell.

Valamint nekem mozgásszervi betegségem volt (stroke), és kisebb súllyal elvileg könnyebb a mozgás. Szóval én ezért kezdtem neki. Még egy orvos is megmondta: esztétikailag minden a helyén van, de egészségügyi szempontból aggodalomra adok okot.

Nekem sem a kinézetemmel van elsősorban bajom. Persze, nyilván azzal is, mint minden nőnek. De ezt 30 éves koromra már jól lerendeztem magamban. Hogy nem születtünk egyformának, hogy a párom így is imád, aktív és arányos vagyok, az alkatomhoz képest, stb., és a 2 évvel ezelőtti betegségem előtt nem is érdekelt különösebben a fogyókúra téma, mert különben egészséges voltam (legalábbis azt hittem).

De akkor úgy mondom, hogy rájöttem: még nagyon fiatal vagyok, ahhoz hogy ne legyek egészséges. És itt nem a súlyról van elsősorban szó. Én szószólója voltam annak, hogy fölösleges fogyókúrázni, mert ez ilyen általános hülyeség, hogy bármilyen egészségügyi problémád van, biztos a súlyod az oka (na meg a dohányzás). Soha nem hittem volna, hogy én mindeközben tényleg veszélyben voltam. A fagyi visszanyalt, stroke-ot (agyvérzést) kaptam, ami elsősorban a rossz életmód miatt tud kialakulni (dohányzás, stressz, feldolgozott ételek, mozgáshiány).

Közölték velem, hogy csak akkor gyógyulok meg a féloldali bénulással járó betegségből, amit egy agyi eret elzáró vérrög okozott, ha gyökeresen változtatok az életmódomon. Nekem nem sok választásom volt: vagy rálépek az “egészséges életmód” című útra, vagy tolószékben ülök életem végéig, magatehetetlenül.

Rengeteg gyógytornával, kímélő étrenddel, az elmém elcsendesítésével, végül sikerült felépülnöm ebből a nagyon összetett betegségből. Még az orvosok is a csodájára járnak, mert ez nem szokás. Ebben 10-ből 4 ember meghal, 4 mozgássérült lesz, 1 kevés nyommal, de felépül, és 1 nyomtalanul meg tud gyógyulni. Én az vagyok, akin azért hagyott egy kis nyomot a betegség, hogy sose felejtsem el: az egészségem a legnagyobb kincsem. De avatatlan szem meg sem látja, hogy sántítok. Így is benne vagyok abban a 20%-ban, akik szerencsésen megúszták.

Tehát nekem nem igen volt választásom. Ilyenkor a csodás fogyást ábrázoló előtte-utána képek szoktak jönni, de nem! Az egyik, amit megtanultam az utóbbi 2 évben, hogy az ún. egészséges életmód nem jár látható fogyással is.

A felépülésem első hónapjaiban alig ettem, és naponta többször tornáztam. Mégsem alakult át a testem drasztikusan. Ez után elkezdtem olvasni a témáról, fitness oktatók, testépítők, dietetikusok tollából. Mert nem akartam tovább éhes lenni, és az elsők között tanultam meg, hogy 70%-ot számít az étkezés, és csak 30-at a mozgás, mert ugye azzal csak tovább építjük az izomzatot, mégis kell ahhoz, hogy a fogyás által ne lógjon mindenünk (ezt leegyszerűsítve mondom így, mert ennél azért bonyolultabb a téma).

Nekem az egészséges életmód mindaddig csak üres frázis volt. Meg sem hallottam, amikor erről volt szó. De valamit kiemelek: FOGYÓKÚRÁS az nem EGÉSZSÉGES életmód. A kettő nem ugyanaz.

A fogyókúrás az, amikor kevesebb tápanyagot viszel be a szervezetedbe, mint amennyit az felhasznál, és akkor fogysz. Ezt okosan összeállítva egyáltalán nem, vagy alig éhezel. Ezt már tökélyre fejlesztették azok a (főként) nők, akik nem tudják elviselni az éhezést, főleg az édesszájúak. Tehát nekem nem volt semmi dolgom, csak ezeket követni. Ám hosszú idő, – nálam most már 2 év – , amíg az ember rájön, hogy neki mi működik, mert ugye a szervezeteink sem egyformák, csak ezt a reklámokban nem mondják. És a mozgásformák közül a cardio, vagyis a pulzusszámot emelő gyakorlatokat választjuk, mert azok a zsírt is jobban égetik.

Ezzel szemben az egészséges az, ha megadunk a szervezetünknek minden tápanyagot, amire szüksége van, de mértéket tartunk. Nagyon megválogatjuk, hogy ez miből áll össze, beiktatjuk az életünkbe bármilyen mozgásformát, és kevesebbet idegeskedünk, olvasunk, kikapcsoljuk az agyunkat időnként. Jó esetben ez életmóddá válik, nem kúraszerű, tehát az eredmény nem olyan látványos, de tartósabb.

Mindkét esetben sokkal tudatosabb lesz az ember. Ésszerűbben átlátja, mit csinált rosszul. Szerintem egy dolog itt is igazán fontos: az egyensúly. Tehát néha megehetünk egy szelet pizzát, attól nem dől össze a világ, sőt, ha nem tesszük, hamarabb feladjuk az egészet. Nincs olyan, hogy “csaló” nap, meg hogy “bűnözés”, mi sem csalók, sem bűnözők nem vagyunk, csak szeretünk enni. Ez is egy örömforrás, egy ajándék az élettől. Csak okosabban kell élvezni.

Szokták mondani, hogy ez alig jár plusz energiabefektetéssel, és alig drágább, mint a “hétköznapi” életmód. Nem szépítem: ez nem igaz. Ez az életmód igenis drágább. Olyan, mintha egy kizárólagos hobbid lenne, arra áldozod a pénzt, és időt. Mert utána kell járni a kajáknak, amiket megehetsz, mert azok legalább 2x annyiba kerülnek, mint az egészségtelen társaik. A konditerembe járás (vagy otthoni torna) miatt is át kell variálni az időbeosztást. Tehát ez igenis drágább, és több időt vesz el.

A szemét kaják mindig olcsóbbak, és könnyebb őket beszerezni. Azért szemét, mert tele van hasznosíthatatlan, nem tápláló, csak puffasztó dolgokkal, amitől úgy érzed egy ideig, hogy jóllaktál. Vagy mérgekkel, amiket a szervezet nem is tud feldolgozni, hasznosítani. Aztán még többet kell enni belőlük. Fáradt, levert lesz tőlük az ember, és hosszú távon a laboreredményeinken is meg tud látszódni a hatásuk. Mindenféle kémiai eljáráson esnek át, melynek során a lényegük vész el, az, hogy táplálóak legyenek. Kiölik belőlük a vitaminokat, csak a gyomrot töltik meg, az egészségügyi hatásaikkal nem szokás törődni.

Én nem vagyok híve annak, hogy mindenféle hangzatos diéták, és életmódok szerint éljünk. Ketogén, Atkins, Paleo, Szénhidrátmentes, Laktózmentes, Gluténmentes, stb. Persze az ételallergiások kivételek, de meggyőződésem, hogy az ő betegségük is a mocsok kajákban lévő vegyszerek, és tápanyaghiány miatt alakult ki, gondoljunk csak 20-30 évvel ez előttre. Nem volt ennyi allergiás, ma meg már iparágak épülnek rájuk.

Tehát szerintem a kulcs a minél természetesebb kajákban van. Minél kevesebb vegyi eljáráson meg keresztül, annál jobb. A testünknek mindenféle tápanyagra szüksége van. Ha megvonunk tőle 1-2 félét, természetesen fogyni fog. És ha ez a cél, és az ember kibírja, vagy hosszú távon meg tudja vonni magától mondjuk a szénhidrátot (ch), az szíve joga. Talált is egy működő módszert a fogyásra. De én saját magamon úgy tapasztalom, hogy az ilyen megvonósdinak mindig az a vége, hogy még jobban kívánom az adott dolgot. És egy idő után persze feladom a harcot, eszem is, amit elvileg nem lehet. A kiéhezett sejtjeim, pedig azonnal zsírrá alakítják azt.

Tehát szerintem MÉRTÉKKEL mindent lehet. Ez a legnehezebb, és még én is csak tanulom. Megálljt parancsolni magunknak, és nem megenni, ami elénk kerül, amikor elénk kerül. Megehetünk finomságokat, de az legyen jó minőségű (tehát drága, igen).

A végkövetkeztetés: idén nem sikerült “le”fogyni, de annyit igen, hogy egy csomó ember megdicsért, és láttam a szemükben, hogy nem udvariasságból tették. És olyan közel kerültem ahhoz, hogy tudjam, hogyan kell jól diétázni, mint eddig soha. Nem szabad azonnali eredményt várni, és nem léteznek “csoda”szerek.

Tehát az én Újévi fogadalmam (pedig nem szoktam ilyet): Év elején bevásárolok mindenféle reform élelmiszerből (alternatív lisztek, eritrit, halkonzervek, fehérjepor, stb.), hogy legyen mihez nyúlni, ha megéhezem, ne az üres kalóriák csábítsanak el. Mindig lesz itthon gyümölcs. Már tudom, hogy kell csinálni éhezés nélkül, de erre erre bizony áldozni kell.

Egy másik hobbidtól elvenni a pénzt, és időt, vagy máshonnan átcsoportosítani. Valamit valamiért. El kell dönteni, mennyire fontos Neked hosszútávon, hogy egészséges maradj, és ne legyen szükséged gyógyszerekre. Vagy hogy kisebb legyen a ruhaméreted kit mi vezérel.

Így is nagyon hosszan beszéltem erről, de még holnap reggelig mesélhetnék, annyi mindent tanultam, amikről nemhogy nem tudtam az előtt, de nem is érdekeltek. Most már érdekes lett, mert még csak 30 éves vagyok, és előttem van még vagy 40.

Azt jó minőségben akarom leélni, hogy jól érezzem magam a saját testemben, és itt nem az számít, hogy hány kilós az a test. Hanem az, hogy jól essen tükörbe nézni, könnyen mozogjunk, használjuk ki, amire a testünk képes lehet, MI ELÉGEDETTEK LEGYÜNK SAJÁT MAGUNKKAL, és nem más. Hogy tudjuk, hogy minden tőlünk telhetőt megtettünk a testünkért, így a lelkünkkel is harmóniába tud kerülni, és nem leszünk elégedetlenek, boldogtalanok, fáradtak, levertek, stb.

Csak elkezdeni nehéz, én tudom. Most itt egy új év, egy új lehetőség, és ma pont hétfő is van

Úgyhogy én megyek, bevágok egy tál jó féle salit, és tekerek egyet a szobabiciklimen, karácsony után pont rám fér.

2014-09-13 17.50.13

About Eni

2008 óta foglalkozom rövidebb cikkek írásával. Az élet nagyszerű témákat szolgáltat, és sokan szeretik is olvasni, amiket írok. Mostantól minden írásom megtalálható itt, egy helyen. [ENGLISH]: I'm writing shorter articles since 2008. Life provides great topics, and a lot of people like, what I write. All my writings can be found here, from now on.

Check Also

A fogyókúra és én – 2/1. rész

Soha életemben nem voltam vékony. Anyai ágon minden nő nagy darab, én is ezt a ...

Leave a Reply

Your email address will not be published.