Forradalom az agykutatásban – Az agysejtek újratermelődnek, az agy meggyógyítja önmagát

1 hónapja kaptam Emesétől egy csodás videot, arról szól, hogy az agysejtek bizony képesek újratermelődni. Ma a húgomtól is kaptam egy hasonlót, az volt a címe, hogy az agy meggyógyítja saját magát. Először azt hittem, ez ugyanaz a video, pedig nem. Két csodás francia kutatónő előadásait hallgathatjátok meg az alábbiakban.

Jelenleg az a nézet van érvényben, hogy az emberi test minden sejtje képes regenerálódni, kivéve az agysejteket. Ez nekem azért érdekes, mert egy másfél centis sugarú körben elhaltak az agysejtjeim. Amikor stroke-ot kaptam, a megakadt vérrög oxigénhiányt okozott, és ennek következtében elhaltak az agysejtek a környező területen.

Azért nem lehet észrevenni bármilyen különbséget az agyi képességeimet illetően, mert nincsenek is. Hiszen az agy csodálatos képessége, hogy az elhalt agysejteket körülvevő sejtek átveszik az elhaltak szerepét. Gyakorlással közel ugyanazokra a dolgokra lehetünk képesek, mint a sérülés előtt. Ez nálam az agyi képességek, memória teljes regenerálódását jelenti, fizikai képességek terén pedig kb. 90%-ra tudtam feltornászni az eredményemet, mert az én agyamban főleg a mozgásközpont sérült meg anno.

Ezt tudtuk eddig.

Sandrine Thuret őssejtkutató előadása:

 

 

A hippokampuszban, vagyis az agy középső területén tudnak újratermelődni az agysejtek, mint ahogyan azt egereken be is bizonyították. Ez naponta 700 db-ot jelent, ez a milliárdnyi meglévő idegsejtünkhöz képest nem sok, de ha azt vesszük, hogy születésünktől a felnőtt korunkig teljesen lecserélődik az agysejt-állományunk, érdekes tény.

Depressziós állapotban csökken a neurogenezis, vagyis az új sejtek termelődésének mértéke. Vagyis ha depressziósak vagyunk, a gyógyulást is gátoljuk bármilyen betegségből. Ez számomra, és a stroke-ra vetítve azt jelenti, hogy azért is gyógyulhattam gyorsabban, mint a stroke-os betegek többsége, mert a depresszió csak rövid ideig, a betegségem legelején tudott erőt venni rajtam. De mert a természetem mindig dacos, és optimista volt, hamar átfordult életigenlőbe a hozzáállásom.

A neurogenezis irányítható!

• Tanulással, szex-el, futással fokozható
• A stressz, az alvásmegvonás, az öregedés csökkenti

 

A bal oldalon egy olyan egér hippokampusza látható, akinek a ketrecében nem volt futókerék. A jobb oldali pedig egy olyané, amelyikében volt. A kis fekete pontok az újonnan képződő neuronok, vagyis agysejtek.

 

Tehát a kutatások értelmében a mozgáson kívül az étkezés is befolyásolja az új idegsejtek termelődését

• Növeli: 20-30%-os kalóriacsökkentés; étkezések közötti idő növelése; flavonoidok pl. étcsoki, áfonya; Omega-3 zsírsavak pl. halakban; ropogós, rágós ételek
•  Csökkenti: magas telített-zsírsav tartalom, pl. feldolgozott ételek, készételek; alkohol, kivéve vörösbor; puha, rágást alig igénylő ételek

Ezek az eredmények állatoknál, és embereknél is megegyeznek, vagyis a kalóriamegvonástól jobb lett a memória, míg a magas zsírtartalmú étrendtől nőtt a depresszió mértéke. Az Omega-3 zsírsavak pedig csökkentették ezeket a depressziós tüneteket. Tehát az életmód hatással van még az agysejtek regenerálódására is.

A videohoz választhattok magyar feliratot is.

 

Mimi videojából pedig kiderül, hogy az agy képes meggyógyítani önmagát. Jocelyne Bloch idegsebész előadása:

 

 

Naponta találkozom emberi tragédiákkal, mint idegsebész, látom, hogyan hat ki a betegek életére egy súlyos stroke, vagy autóbaleset. És ami nagyon aggasztó nekünk, idegsebészeknek, hogy nap, mint nap szembesülnünk kell azzal, hogy a többi szervvel összehasonlítva az agy nagyon kevéssé képes regenerálódni. És a központi idegrendszer súlyos sérülése után a betegek gyakran valamilyen maradandó károsodást szenvednek.

Valószínűleg azért lettem funkcionális idegsebész, hogy ezen változtassak. A szakmánkban ún. mély agyi stimulációt végzünk, ami azt jelenti, hogy egy elektródát helyezünk az agy mélyére, hogy az idegpálya hálózatot módosíthassuk, azért, hogy az idegi funkciókat javítani tudjuk. Ezzel a módszerrel javítani tudtuk, a Parkinson-kóros, erőteljes remegéssel, és fájdalommal járó betegek életminőségét. De az idegek modulációja nem jelenti a javításukat, pedig ez lenne az idegsebészek álma. Szerintem most megközelítettük ezt az álmot.

Szeretném megmutatni, hogy egy kis segítséggel az agy képes segíteni magán. A történet 15 évvel ezelőtt kezdődött, amikor gyakornokként fejsérülteket bíztak rám. Tudni kell, hogy ilyen fajta sérülések esetén az agy megduzzad, és megnő a koponyán belüli nyomás. Hogy megmentsük a páciens életét, csökkentenünk kell ezt a nyomást azáltal, hogy eltávolítunk egy darabot a felduzzadt agyból. Ezeken az agyszöveteken kísérletezni kezdtünk, új sejteket akartunk belőlük növeszteni. Nem volt egyszerű feladat, de végül sikerült kitenyészteni őssejt telephez hasonló sejteket.  Ezekről tudni lehet, hogy még kiforratlan sejtek, amelyekből bármilyen típusúak kifejlődhetnek.

A felnőtt agyban is vannak őssejtek, csak nagyon kevés, és nagyon mélyen elrejtve az agy réseiben. Ezért meglepő volt ilyesfajta sejteket találni az agy felszíni részében. Ezek a sejtek nem valódi őssejtek, csak hasonlítanak rájuk, mert nem örök életűek, és lassabban osztónak. Ezek a sejtek az ún. dublecortin-pozitív sejtekből erednek, ezek az agykéreg 4%-át teszik ki. Fontos szerepet töltenek be a fejlődés magzati szakaszában.  De miért maradnak felnőtt korban is az agyunkban? Ezt nem tudjuk, de szerintünk az agy megjavításában kaphatnak szerepet, mert magasabb koncentrációban találtuk meg őket az agysérülések közelében.

De amit biztosan tudunk, hogy őssejteket tudtunk kinyerni ezekből a sejtekből. Hogy ezt bizonyítsuk, biopsziát végeztünk egy agyon, olyan területen, amely nem létfontosságú, és kivéve megjelöltük őket színezőanyaggal, hogy nyomon követhessük őket a visszaültetés után. Normál (majom) agyba visszaültetve néhány héten belül felszívódtak. Sérült agyba visszaültetve viszont megmaradtak, mintha tudták volna, hogy szükség van rájuk. És agysejtekké alakultak.

De itt nem álltunk meg, látnunk kellett, hogy a fizikai teljesítőképességük is javult-e ezeknek a kísérleti egyedeknek. A majmoknak el kellett venniük az ételt egy eléjük tett tálcáról, és amikor elérték teljesítőképességük határát, mesterségesen létrehoztunk egy agysérülést, amely a mancsuk motoros reflexeire hatott, nem tudták mozgatni azt. Ezek után hagyták őket spontán módon felépülni, pont mint egy stroke-os beteget, és a majmok fel is épültek egy bizonyos pontig, akárcsak a stroke-osok. Amikor megbizonyosodtunk róla, hogy tovább nem fognak fejlődni a kísérleti majmok, beültettük nekik a saját sejtjeiket. Amíg a spontán módon gyógyult majom korábbi teljesítőképessége felére volt képes, nem volt ügyes, és pontos; addig az a majom, amelybe visszaültették saját sejtjeit, 2 hónappal a beültetés során azonos teljesítményre volt képes, mint a sérülés előtt (8 perc 50 másodpercnél a videoban, érdemes megnézni).

Azóta sokat tudtunk meg ezekről a sejtekről, tudjuk, hogy krio-tartósíthatjuk őket, tudjuk, hogy más agysérülések, és betegségek esetén is hatásosak. A következő lépcsőben embereken is szeretnék kísérletezni, és megmutatni, hogy az agy igenis képes megjavítani önmagát!

 

A video egyelőre angol nyelven érhető el.

 

Ezek a kutatók pedig bőrsejtekből állítanak elő agysejteket.  Szóval fejlődik az agykutatás, ami nem csoda, hiszen a mai napig rengeteg a fehér folt ezen a területen. Több száz stroke-os társam és a magam nevében is mondhatom sajnos, hogy Magyarországon pedig különösen. Az agy csodálatos szerv, és olyasmikre képes, amelyekre nem is gondolnánk. Ezt én is azóta tudom, mióta megsérült, és majdnem 100%-ban meggyógyította önmagát.

 

Köszi, ha végigolvastad!