Saturday , 24 July 2021
Home » Else » Fogyás hamburgerrel Part 8 – A (túl)evés pszichológiája | Weight loss with hamburgers – Psychology of (over)eating

Fogyás hamburgerrel Part 8 – A (túl)evés pszichológiája | Weight loss with hamburgers – Psychology of (over)eating

Először is Boldog 2021-et mindenkinek, aki hisz a számmisztikában 5-ös évünk lesz, ez a jelentős változások éve,  aki pedig hisz az asztológiában a December 21-i Jupiter-Szaturnusz együttállás támogatja az új kezdeteket. Ennek fényében nagyon bizakodóan vágok bele az évbe. Az evés pszichológiája lesz a téma, ezen belül is a túlevésé, miért, mikor, hogyan? És hogyan hagyjuk abba, hogy ne bántsuk tovább magunkat.

Are you an English speaker? Translate the entire article like so:

A Fogyás hamburgerrel egy cikksorozat lesz egy 3 hónapos tanulási fázis eredménye (aztán tovább írom, amikor újakat tanulok). ITT LEHET ELMENTENI/KÖNYVJELZŐZNI A LINKET, ha később visszajönnél elolvasni a többi részt.

 

Hétfőn Timi barátnőmnek magyaráztam el dióhéjban, hogy mi is ez a projekt, amit csinálok, ez a képernyőkép akkor született válaszul arrra, hogy 2.000 kalóriába nem sok fér bele, nem? Először is nem mindenkinek annyi, számold ki, hogy neked mennyi az ajánlott >>ITT<<. Másodszor nem mindig eszek így. ÁLTALÁBAN ENNÉL TÖBBET! Mert más minőségű ételekből (pl. gomba, spenót, uborka, csirke, tojás, zabpehely) 1 kilót kéne ennem, hogy a napi kalóriám közelében legyek.

Ez egy karácsony utáni nap nálam, rendesen light colát innék, meg nem ennék sütit, meg kocsonyát, dehát karácsonyról maradtak na 🙂 (1 hete kezdtem írni a cikket, nem azóta állnak itthon). Van, hogy egyáltalán nem tornázom aznap, van, hogy súlyzózom is, elliptikus trénerezek, sétálok. Van, hogy “diétásabb” kajákat is eszem, akkor többet is ehetek. A lényeg, hogy egy jó napon nem megyek a nekem kiszámított kalória limitem fölé. 2.476 az alap kalóriaégetésem, ha nem csinálok semmit. Ebből 3-500-at levonva már fogy az ember. Tehát ha ezen a napon 2.164 kalóriánál megállok, már fogyok, de kevesebb lett. Itt lépett elő kérem a diókrémes süti fogyókúrás étellé. A napi kalóriákat itt érdemes számolni, persze nem örökké, csak amíg tisztába kerülünk vele, hogy mi mennyit ér: Kalóriabázis

Ennél sokkal gyorsabban fogynak emberek, de nekem a fenntarthatóság sokkal fontosabb, hogy ne érezzem úgy, hogy megvonok magamtól bármit, kiéhezzek és jojózzak, és fel akarjam adni.

Úgy érzem, nem hangsúlyoztam ki eléggé, de az Intermittent fasting-ra NINCS szükség ahhoz, hogy valaki fogyjon. Nekem viszont nagyon jól jött, mert szabályokat állított arra, hogy milyen időintervallumban ehetek, és így leszoktam a túlevésről és az érzelmi evésről, újra nálam a kontroll. Megtanultam, hogy a kaja nem fájdalomcsillapító, csak nagyon rövid ideig érzem magam jól utána, utána annál sokkal rosszabbul esik, hogy mit csináltam magammal. Ez nem oldja meg a problémáimat, azokkal nekem kell szembenézni, és az evés után is ott lesznek. Ennek a fogyás nem célja, hanem mellékhatása. A lényeg itt a kalória deficit.

Dieting is not about learning how not to stuff your face. It’s about learning how to face your stuff. – Dana Sicherman (DownToDana)

Nem úgy kell hozzáálni, hogy mit nem ehetsz, mit vonsz meg magadtól, mennyivel kevesebbet ehetsz, hanem hogy milyen ételekből egyél többet. A fogyásnak nem kell szenvedésnek lennie. Ezért nem kezdjük el, mert arra gondolunk, hogy milyen megvonások lesznek, és máris elmegy tőle a kedvünk. Én azt tapasztaltam, hogy van, aki kifejezetten csak azt tartja hatásosnak a fogyás, ha szenvednie kell érte. Ezt érte el a diéta kultúra sajnos.

Ehelyett tanuld meg értékelni a valódi élekek valódi ízét, és azt nézd, mit tudsz beépíteni az étrenedbe, ami jó neked. Zöldségek, gyümölcsök, halak, friss alapanyagok. Nincs jó, vagy rossz étel, csak különböző tápértékűek vannak. Te döntöd el, hogy az a bizonyos pizza, vagy hambi, vagy kinek mi a gyengéje megéri-e a kalóriákat, belefér-e a napba. A heti átlagot kell nézni, napi 500 kalória mínusz, az heti szinten 3.500 kalória = fél kg, 7000 kalória = 1 kg. Mindegy, hogy osztod el, lehetnek olyan napok, amikor úgy érzed könnyű ehhez tartanod magad, máskor, pl. menzesz alatt kifejezetten nehéz, mert eleve több kalóriát éget a test, többet is kíván. Ezt Ryan James Smith személyi edzőtől tanultam. Meg azt is, hogy ilyenkor tilos mérlegre állni, mert fel vagy fúvódva, a tested megköt egy csomó vizet, eleve nehezebb vagy. Szóval van, hogy egész nap nem is vagyok éhes, pl. ha nagyon elfoglalt vagyok, máskor meg unalmamban bármennyit tudnék enni. Meg kell tanulni ezt kibalanszírozni.

“Ha nem látjuk a kaját nem esszük meg”, mondják a nagyokosok, de ez nem azt jelenti, hogy nem szabad enni EGYÁLTALÁN! Hanem azt jelenti, hogy nem kell annyi “trigger” vagyis ingerlő ételt tartani otthon, mert akkor esélyes, hogy meg is esszük, és többet, és többször, mint kéne. Ez mindenkinek más, én nem vagyok különösebben édesszájú, nekem a chips az, a tészta, vagy a libatepertő 😀 A boltba sem szabad éhesen menni, akkor nehezebb is a bevásárlólistához ragaszkodni, mert hirtelen minden KELL. Ne legyen otthon minden étel, amit hajlamosak vagyunk behabzsolni. Ha nagyon kívánjuk, menjünk ki érte a boltba, addig is sétálunk 🙂

A megvonástól kiéhezünk és bármit megeszünk. Ezért nem ajánlott bármit is kivonni az értendünkből. Csak hozzádni érdemes egészségesebb alternatívákat, nem annyira hízlaló verziókat, bár a kettő nem mindig ugyanaz, mert pl. a magvak nagyon egészségesek, de sok bennük a kalória. Az éhségért a gherlin nevezetű hormon a felelős, és kvázi át tudjuk verni a szervezetünket azzal, hogy úgy érzékelje, tejesen jóllakott. Mégpedig a fehérjével, amiről itt írtam, ez nem tud zsírként lerakódni, mégis durván eltelít.

Sok évtizedes kérdés, hogy mi számít jobban, a genetika, vagy az életmód? Erre jó példa a Három egyforma idegen c. dokumentumfilm, nézzétek meg, ha még nem láttátok, világosan kiderül belőle, hogy kb. fele-fele arányban számít, hogy milyen géneket örököltünk, és ehhez képest milyen a környezetünk, milyen szokásokat hozunk magunkkal gyerekkorból, és hogyan élünk. A mi témánkra levetítve lehet indokként használni, hogy ilyen a genetikám, és ez esetemben igaz is, nem kifogás. Tényleg nagyon hajlamos vagyok a hízásra, és nehezen fogyok, DE! A másik fele, hogy javíthatok a szokásaimon és az életmódomon, mert már felnőtt vagyok, tisztában vagyok ezzel, és én döntöm el ennek tudatában, hogy hogyan tovább.

Az evés öröm, nem bűn. Pedig így épült be  köztudatba. Enni merek = bűnözöm. NEM! A kaja ajándék, nekem, aki imádok főzni varázslat, hogy az alapanyagokból valami csodás jön létre. Emellett pedig a főzés meditáció is nekem. Csakhogy a túl sok, illetve az, hogy nem vagyok tisztában vele, mi mennyit ér – káros. Káros az is, hogy elhitették velünk, hogy 6 után nem szabad enni, vagy hogy a reggeli a nap legfontosabb étkezése, ettől indul be az anyagcsere, meg hasonlók. Enni nem bűn, az étel gyógyszer is lehet, megfelelő összetételben és adagban. Bárcsak ezt 20 éve is tudtam volna. Nem hittem volna, hogy valami baj van velem, akaratgyenge vagyok, selejtes. Bárcsak ezeket valaki így elmagyarázta volna, hogy megértsem a kaja nem jutalom, nem fájdalomcsillapító, nem a túlevéssel szeretjük magunkat, hanem kb. ellenkezőleg.

A diéta kultúra, az, hogy hogy ‘bűnnek’ hívjuk azt, ha jót eszünk, magával hoza a ‘fatphobia’ kifejezést is, vagyis hogy félünk a kövérségtől, csúnyának tartjuk. És aki szépen be akarja csomagolni, beáll önjelölt orvosnak, és az egészséggel példálózik. Pedig nincs akkora összefüggés, mint hisszük. Különben minden vékony ember egészséges lenne, és tudjuk, hogy ez nagyon távol áll az igazságtól. Kinek ismerős, hogy minden egyes orvosi viziten elhangzik, hogy fogynia kéne. Más bajod nem lehet, csak az, hogy kövér vagy. Pedig azt is tudjuk, hogy vannak kövér jógások, táncosok, akik kicsattannak az egészségtől. Itt nem csak fekete van meg fehér, jócskán szürke zóna ez. Az igazság valahol félúton van.

 

Már Új Év van, ki hogy érzi, híztatok az ünnepek alatt? Én nem híztam semmit, még fél kg-val kevesebb is vagyok, mint 23-án. Pedig tömtem a sütit meg miegymást rendesen. Másnap 3 kilóval mutatott többet a mérleg. De én már tudtam a tiktokos tanáraimtól, hogy ez csak vízsúly, és vissza fog menni. Így is lett. Visszaálltam arra, ahogy rendesen eszem, néha elmentem sétálgatni, meg újra tornáztam fél órát naponta és ennyi. A baj az lett volna, ha nem állok vissza. Pedig még a karácsonyi maradék kajákból éltem a héten. Csak nem zabáltam.

 

 

És a végére egy kép tavaly augusztusról, és egy decemberről. Nem bírom, ha valaki úgy posztolja ki az előtte-utána képeit, hogy nézd már milyen ronda voltam, ehhez képest milyen jól nézek ki most. Nem-nem.. én szerettem magam akkor, és most is. Csak egy nekem kényelmesebb, egészségesebb testben akarok élni. A tartós fogyást csak önmagunkat elfogadva, szeretve érdemes bevállalni. Úgy, hogy meggyógyítjuk a lelki sebeinket. Tehát a bal oldali képen egy olyan Eni verzió látható, akinek még bőven dolgoznia kell magán. A jobb oldalin meg egy olyan 2.0-s verzió, aki vette a fáradságot, hogy magába nézzen, és rájöjjön, hogy a túlevés nem megoldás semmire. Gyakorlatilag ennyi történt. Szerintem a kövér nők is szépek, csak máshogy. De ez nem pusztán a kinézetről szól. Ezzel nem lehet elkészülni pár hónap alatt, úgyhogy még én is úton vagyok. Kívánjatok szerencsét! 🙂

Ajánlott: Az evés lélektana Facebook oldal

 

Ha tetszett a cikk dobj egy lájkot, és gyere vissza elolvasni a következő részt ami arról fog szólni, hogy hogyan lehet egyszerűen ‘diétásan’ enni.

 

About Eni

2008 óta foglalkozom rövidebb cikkek írásával. Az élet nagyszerű témákat szolgáltat, és sokan szeretik is olvasni, amiket írok. Mostantól minden írásom megtalálható itt, egy helyen. [ENGLISH]: I'm writing shorter articles since 2008. Life provides great topics, and a lot of people like, what I write. All my writings can be found here, from now on.

Check Also

Fogyás hamburgerrel Part 11 – Egyél jól egyszerűen! | Weight loss with hamburgers – Eat well easily!

Nekem fontos, hogy finomakat főzzek, és egyek, de mára már játékká vált hol tudok elcsalni ...

Leave a Reply

Your email address will not be published.