EniWays Pólonyomtatás, Egyedi póló/ajándék, Tarot kártya kirakás, blog, önfejlesztés, neurodiverzitás, ADHD, életmódváltás, stroke
Ahmed jemeni származású magyar novellaíróként mutatkozik be. A polgári foglalkozását nem is említi, pedig arra is büszke lehet, ugyanis geofizikus mérnök, a MOL romániai kutatásvezetője, aki Szolnokon él. Egy kis jemeni faluban született, amit még a térképek sem jelölnek, de közel 30 éve Magyarországra érkezett, azóta néhány éves megszakításokkal itt él. Szaúd-Arábiában is járt iskolába, de Miskolcon doktorált. 1 éve kezdett magyarul is írni.
Ezúttal az eddig vele készült interjúkból szemezgetek, hogy kicsit megismerjék őt az olvasók. Ezeket az interjúkat belinkeltem alul, nagyon érdekesek. A későbbiekben sajátot is tervezünk összeállítani, ha kérdésetek van hozzá, az írás alatt kommentben feltehetitek.
jemeni hegyi falu látképe
Ahmednek nem az anyanyelve a magyar, mégis olyan tűpontos érzékkel találja el, hogy hova melyik szó való, melyik fogja a legjobban kifejezni a mondandóját, hogy ilyet csak a legnagyobb íróinknál tapasztaltam. Zsigeri módon vonzotta a magyar nyelv, mint ahogyan azt az ESŐ c. irodalmi lap interjújában – a cikk alatt belinkelve – részletesen el is mondja. Pontosan tudom, mit érzett akkor, amikor megismerkedett a magyar nyelvvel, életformával. Én is ezt éreztem, amikor imádott Tunéziámmal kapcsolatba kerültem, húzott magához az ország, mint a mágnes, pedig előtte még sosem voltam ott. Tetszett, hogy az arabok nem rohannak, úgy esznek, hogy ízlelik a dolgokat, hosszú órákig beszélik át a kávézókban az élet nagy kérdéseit, és mindennek időt hagynak. Ezt a lassú, filozófikus mentalistást lehet az írásaiban is megtalálni. Már magyar nyelven is ír, de az arab stílust is hozzáteszi, “meghinti arab fűszerrel” – ahogy ő mondja.
A személyisége is ilyen, reál szakmájából is adódóan elemző. Írói mivolta miatt pedig elmereng az élet dolgain. Nekem mindig nagyon izgalmas olyan emberrel megismerkedni, aki a saját országa életmódján, kultúráján, nyelvén, vagy vallásán kívül egy másikét is jól ismeri, mert akkor a látóköre is szélesebb. Az ő esetében pedig nem csak egy másik országról, hanem egy teljesen más világról is szó van. Ugyanis a földrajzi távolságon túl rengeteg más dolog is megkülönbözteti keletet, és nyugatot. Ez főleg a gondolkodásbeli különbségeket jelenti. De nem úgy, ahogy a világ hiszi. Arról van szó, hogy a felszínes, rohanó nyugati gondolkodásmóddal nehéz megérteni a dolgokat sokáig ízlelgető, hagyománytisztelő keletet. Pillantsunk be egy nyitott gondolkodású, széleskörűen művelt ember gondolataiba:
“Mi arabok mindig köntöst adunk a mondandónkra, az érzéseinkre, a történeteinkre. De ez a köntös nem rejti el a lényeget, csak felöltözteti. A köntös minősége, átláthatósága, finomsága már önmagában írói érték. Egyébként nagyon kíváncsi vagyok, hogy amikor magyarul írok, ez a köntös miként jelenik meg. Mert a nyelv nemcsak szavak összessége, de gondolkodásmódot, kultúrát is tükröz, kifejez. És persze megkülönböztet. ”
Ahmed “Apám” című novellájából egy részlet:
Búcsúzáskor apám mindig félrehúzódott a tömegben. Előre törtek a buzgó, sietős búcsúszók. Utána jöttek az illedelemből búcsúzók, utána a közeli családtagok. Olyasféle sorrendben, mint Jemen magaslatain a nyári esők. Először a kis cseppek, utána a nagyobbak, utána a legnagyobbak, a végén maga a zuhatag, a mindent magával ragadó és sodró áradás. Amikor az elindulást siettetve, a kocsivezető kinyitja az autóajtaját, előbújik az apám, az ismeretlen számú évektől elfáradt testével, átölel, utána megfogja, jobban mondva megmarkolja jobb kezemet, miközben igyekszik balkezét a vállamra tenni. Az arcomba néz, és kissé remegő szájon kiejti az elmaradhatatlan, már lelkembe beégett mondatát:
– A kezemből engedlek el, és az Isten kezébe adlak, fiam.
Arra a fél percre, amikor ilyen közelről egymás arcába nézünk, megszűnik a világ. Abba a húsz centiméter sugarú gömbbe bezsugorodik, összpontosul a mindenség, a tér és az idő.
“Apám a világ legműveltebb analfabétája volt.”
“Amiről mostanában hallani, hogy egyesek életük árán is „megvédik” a hitet, az számomra ismeretlen tartalom. Azt a kis közösséget, ahol éltem, helyzeti zártsága ellenére a nyitottság, az egészséges férfi-nő kapcsolat jellemezte, minden ház mindenkié volt, közös az öröm, a bánat. A kapcsolatok akkor sikeresek, ha olyan személyek alkotják, akik nagyobbak önmaguknál. De akibe belefér két kultúra, az vállalkozhat rá. Mert tulajdonképpen kibékíteni, harmonizálni kell őket, egymás mellé tenni nem elég. Egymás alá vagy fölé helyezni pedig nem szabad. Soha nem gondoltam, hogy ez egyszerű, de a történelemben mindenre van példa. Nyilván egy olyan házasságban, amelyben két kultúra találkozik, nagyobb a lelki gazdagság lehetősége, de több a kockázat is. “
“Keleten az ember a nagy-nagy piaci nyüzsgést látja, amikor pedig Európába, Magyarországra jön, azt, hogy a dolgok szép csöndesen, nyugodtan folynak a saját medrükben. De a belső világ tekintetében mindez teljesen fordítva látszik. Hiába van ott a nyüzsgés, az emberek belülről békések, nyugodtak. El akarják adni az áruikat, háromszor is utánad szólnak, hangoskodnak, mégsem idegesek. Az a nyugalom viszont, ami itt van, hogy az emberek állnak a megállóban, és békésen várják a buszt, sokszor hamis. Belül sokkal nagyobb bennük a szorongás a családjuk, a munkahelyük, a megélhetésük miatt. Sajnálattal mondom, mert magamon is ezt érzem, én is jóval stresszesebb vagyok itt.”
“Az embereket két fontos tulajdonságuk, az indulat és a tiszteletadás alapján lehet besorolni.”
Ahmed Amran
“Amikor kiderült, hogy Magyarországon lehetek egyetemista, elkezdtem kutakodni, hogy hol is van az pontosan. Ami talán leginkább érdekelt, hogy milyen nyelven beszélnek ebben az országban. Mert mi világirodalom címszó alatt tanultunk valamit, akkoriban Petőfi Szabadság, szerelem című verse volt a tananyag. Volt két ember, egyik az NDK-ban, másik a Szovjetunióban tanult, ők mindketten jártak látogatóban Magyarországon, de tőlük is csak annyit sikerült kiderítenem, hogy se nem németül, se nem szlávul nem, hanem azoktól valami teljesen különböző, érthetetlen nyelven beszélnek a magyarok. De volt jó hírük is a számomra, hogy ez egy nagyon szép, minden értelemben, emberiben és természetiben egyaránt gazdag ország. Harmad- vagy negyedévben kezdtem olyan műveket keresni magyarul, amiket korábban arab nyelven már olvastam, vagyis a történetét ismertem. Az első magyarul olvasott könyv a Love story volt. ”
“Egyszer, amikor Jemenben szerveztek nekem egy irodalmi estet, valaki a közönség soraiból azt mondta, milyen szerencsés vagyok, hogy eredetiben olvashattam A gyertyák végig égnek című regényt. Szégyelltem magam, mert akkor még nem ismertem, de itthon utánakerestem – persze csonkig égnek azok a gyertyák –, s kiolvastam. Mindenesetre megdöbbentett, jó értelemben, hogy Márait Jemenben is ismerik. “
“Én mindenestől, lelkületében is tisztelem ezt az országot, soha nem akartam kolóniában, bevándorló közösségben létezni. Úgy akarok itt élni, ahogy az itteni emberek. Úgy szeretnék írni, hogy a magyar olvasó megtalálja az írásaimban azt az arab ízt, zamatot is, amit a fordításokból hiányolok. Ahonnan származom, annak a hegyi falunak a harmatosságát. De úgy, hogy közben a novella teljesen megfeleljen a magyar nyelv ékességének. Nem könnyű vállalkozás. Azt hiszem, nem a sztenderd mércével kell mérni engem. Talán kicsit másképpen kell közelíteni hozzám, gondolkodni az írásaimról. Ez a másság persze hatalmas bukást is hozhat, de azt remélem, az írásaim találnak olyan közeget, olyan olvasókat, akik nyitottak erre. Átélt vagy valaki más által átélt történeteket írok. Természetesen köntöst varrok rájuk, ha már az élet elfelejtett varrni, vagy pedig úgy varrt, hogy nem vesszük észre. Mi az arab irodalomban hidakat építünk az elveszett értelmek között. ”
Források, publikációk, idézetek, képek:
Meghintem egy kis arab fűszerrel – MNO
Ahmed Amran belopja magát a szívünkbe – Librarius
Magyarul lélegezni – Eső | Irodalmi lap
Lélekápoló szélütés | Memória online
Ahmed Amran – Gyökvonás | Eső – Irodalmi lap
Ahmed Amran – Vallomás | Eső – Irodalmi lap
Ahmed Amran – Telítettség | KULTER
Ahmed Amran – Vörös haj | Műút
További novellarészletek: Ahmed Amran facebook-ja
Köszönöm Ahmednek, hogy a rendelkezésemre bocsájtotta a fenti anyagokat, nagyon kedves, közvetlen ember 🙂
Előkészületben: interjú Ahmeddel. Ha van hozzá kérdés, kommentben feltehetitek.
UPDATE: Megjelent Ahmed novelláskötete
Facebook Comments