Wednesday , 24 October 2018
Home » Arab » Miért éppen Tunézia? – 3/2. rész

Miért éppen Tunézia? – 3/2. rész

A tunéziai nagyon összetartó nép. Ha a NÉP-et, mint olyat, anyagi, vagy bármilyen veszteség, vagy inzultus éri, egy emberként állnak ki az érdekeikért, vagy vonulnak utcára. Így volt ez a híres “jázminos” forradalommal is, ami a domino elv alapján az “arab tavasz” eseménysorozat első, indító eleme volt, és hatására sorra lázadtak fel a különböző arab országokban. Tunéziában Zín el-Ábidín ben Ali elnök húzta ki a gyufát azzal, hogy nemcsak egyeduralomra tört, de meg is lopta az országot a családjával, és a kormányával együtt. Ebből lett aztán a 2011. január 14-én kirobbant forradalom, melynek során elkergették az elnököt, és bandáját.

A helyzet egyelőre nem túl rózsás, Tunézia próbál talpra állni. A közszolgáltatások nem működnek jól, nagy a munkanélküliség és a fejetlenség alkalmas vezető, és szakértői kormány nélkül. Most ugyan kipróbálják Moncef Marzouki elnököt, és az Ennahda pártot, de szerintem nem lesz tartós az uralmuk. A turizmusra ez nincs olyan nagy hatással, hacsak nem azért, mert a külföldi médiákban elterjedt, hogy veszélyes odamenni. Pedig épp ellenkezőleg, aki nyaralni vágyik, kevés jobb helyet választhatna ár-érték arány tekintetében, mint ez az ország.

Még az ország negatívumait is szeretem, de ezeket a fanatikus Tunézia-imádókon kívül nem hiszem, hogy szeretni tudná az, akit nem kap el az ottani légkör. Kezdve azzal, hogy egy csomó minden fordítva van, a villanykapcsolóktól a csapon át a kilincsekig, aztán ott van a sok szemét, és lerobbant épület, amit a turistáknak nyilván nem mutogatnak. Siralmas látványt nyújtanak a félkész házak, amiket azért nem fejeznek be, hogy ne kelljen annyit adózni. Aztán ott vannak a szép turista övezetekben az öreg európai nők, akik a huszonéves helyi fiúkkal kézen fogva járnak. Ezek a kapcsolatok nyilván nem a szerelemről szólnak.. Ott van a fejletlen tömegközlekedés, a kaotikus vezetési stílus, és ide is még csomó dolgot sorolhatnék, amit valaki utálhat; vagy akár hozzá is szokhat, és elfogadhatja, sőt szeretheti ezeket, mert hozzátartoznak Tunézia varázslatosan egyedi légköréhez.

 

5641_10201426209680366_344782710_n.jpg

Egy átlagos tunéziai nő napjainkban

Azért is áll közel a szívemhez az ország, mert akaratlanul párhuzamot tudok vonni a 2 ország sorsa között. Tunézia francia gyarmat volt 1881 és 1956 között (március 20-án a függetlenséget ünneplik). Marokkó után Tunézia függetlensége is kimondatott, holott jó kapcsolatban maradtak a franciákkal, ezt szabadságharc nélkül nem volt könnyű elérni. A mindennapokban használt tounsi [tunszi] nyelv mellett, ami az arab helyi változata, a francia maradt a hivatali ügyintézések hivatalos nyelve. Így a gyerekek a mai napig anyanyelvi szinten tanulják mindkét nyelvet, tehát ha még ezeken kívül beszélnek más nyelveken is (és beszélnek), azok már 3., 4., stb.

Mint már említettem, Tunéziának a franciák után a kizsákmányoló, tolvaj kormányát is le kellett rázni magáról, és azért is lettek szimpatikusak, mert amit mi nem merünk megtenni a mai napig, ők megtették. Nem tetszett a rendszer, összefogtak, és leváltották. És nem csak névlegesen, mint mi.

A fiatalok nagy része legalább kommunikációs szinten megtanul angolul, de a turista városokban élők általában még ennél is több nyelven tudnak. Mivel az ország nagyrészt a turizmusból él (mivel a fele tengerpart), és mindenki szereti, ha a saját nyelvén szólnak hozzá, ők hallás után megtanulnak németül, spanyolul, olaszul, stb. De ez fordítva is igaz, a helyiek nagyra értékelik, ha az ő nyelvükön próbálunk gagyogni, ilyenkor még kedvesebbek, segítőkészebbek.

 

582445_10201933706327465_1451851580_n.jpg

tunéziai gyerekek helyi népviseletben

Az egyik családtagom elment egy látóhoz, amikor kb. fél éve tartott a Tunézia bolondériám, amit nem tudtak mire vélni, és rákérdezett, mi ez nálam. Nem tudom, hogyan, de a látó állítólag látta, hogy több, mint 20 életet leéltem ott, úgyhogy ez nálam nem sima elvágyódás, hanem valójában honvágy.

Én mindig is fenntartásokkal kezeltem az ilyesmit, de végül a kíváncsiság engem is elvitt hozzá. Semmiféle fiúról nem volt szó, viszont arról igen, hogy engem úgy húz az az ország, mint a mágnes. És lehetek boldog máshol is, de igazán csak ott. Beszélt arról, hogy ha egyszer odaköltöznék, ne tántorítson el, hogy nem kapok munkát az elején (Tunéziában akkora a munkanélküliség, hogy a helyi fiatalok is alig, vagy egyáltalán nem kapnak munkát), és vállaljak el bármit az elején, de nekem ott kell maradnom.

Turistaszemmel bemutatni az országot nem tisztem, – ezt már elegen tették meg előttem – mert kicsit többnek érzem magam sima turistánál, de azért pár szót érdemel. Az ország tele van csodás, turista hívogató várossal, mint Hammamet, Sousse, Mahdia, Tunis, Douz, Djerba szigete, stb.,  ahol minden a kényelmüket szolgálja, és nem utolsó szempont a jutányos ár sem, amiért mindez megkapható. A modern szállodák, a tengerpart, a kiszolgálás úgy gondolom, mindenképp megérik az árukat, még ha európai szemmel 3-4 csillagosak is. Tavasztól őszig 1 hétre mát pár tízezer forintból nyaralhatunk, és fillérekért jóllakhatunk a remek ételekkel, és vehetünk autentikus szuveníreket. 1 tunéziai dínár (TND) kb. 150 Ft-ot ér, és hogy szemléltessem, ez mennyit ér, a főváros egyik végéből a másikba (ami kb. akkora, mint Budapest) 10 dínárért visz el a számtalan taxi egyike (ami ugye kb. 1500  Ft).

 

Hotel-Restaurant Plaza Corniche, La Marsa.jpg

 

Hotel-Restaurant Plaza Corniche, La Marsa

Az elsők között van, amik feltűnnek huzamosabb ott tartózkodás után, az a tisztaságról alkotott fogalmuk. Önmagukra nagyon igényesek, viszont a környezetükre kevésbé, vagy egyáltalán nem. Nem mondanám, hogy koszosak, csak azt, hogy aki nagyon kényes a tisztaságra, annak nem való Tunézia. Takarítanak ők, csak nem olyan alaposan, mint mi. Velem még nem fordult elő, hogy undorító wc-deszkára kellett ülnöm, vagy koszos pohárból innom, – de ilyen történeteket én is hallottam.

Azt viszont érzékelni, hogy arabok lakják. Nem nézik jó szemmel, ha valaki alkoholt iszik, ledéren öltözik vagy disznóhúst eszik (amúgy se lehet kapni). Egyes szállodákban fellelhető ugyan a sertés, úgy, mint az alkoholos italok. De ilyeneket jórészt a turista övezetekben látsz, mint ahogy csak ott öltözködhetsz kihívóan (vagyis mint itthon, pl.: sort, top, dekoltázs, bikini, stb.). Bántódásod soha nem fog esni, de ferdén néznek majd rád. Sokan a helyi nők közül (és ez nem kor függő) kendővel takarják el a hajukat, és visszafogottan öltöznek, de általában véve szerintem elegánsak, és divatosak.

Mindent összevetve én imádom Tunéziát, és amiket leírtam, azok csak töredékei az ország színes, és gazdag kultúrájának, én azt mondom, egyszer mindenképpen menjetek el, ha tehetitek, meg persze, aki kibírja 1 hétig, hogy ne igyon 🙂

 

folyt. köv.

1. rész: http://eniways.com/miert-eppen-tunezia-31-resz/

3. rész: http://eniways.com/miert-eppen-tunezia-33-resz/

 

About Eni

2008 óta foglalkozom rövidebb cikkek írásával. Az élet nagyszerű témákat szolgáltat, és sokan szeretik is olvasni, amiket írok. Mostantól minden írásom megtalálható itt, egy helyen. [ENGLISH]: I'm writing shorter articles since 2008. Life provides great topics, and a lot of people like, what I write. All my writings can be found here, from now on.

Check Also

Nemzetek konyhája – Brick tunisienne au thon

Brick tunisienne au thon Ez a verzió tonhalas lesz, de más töltelék is kerülhet bele, ...

Leave a Reply

Your email address will not be published.