1. – Mi az a stroke?

Sziasztok!
Ma 2013. április 16-a van, ez év február 1-én történt a stroke-om. Elhatároztam, hogy most, hogy otthon vagyok (2 hete) blogot írok, hogy később vissza tudjam olvasni. Ezt, az első bejegyzést 2 kézzel írom, de a jobbal nagyon keservesen megy (a jobb oldalam bénult le, és jobb kezes vagyok), így a kézzel íráson kívül mindent meg kellett tanulnom bal kézzel, ha önellátó akartam lenni, és mára az lettem, még ha dög nehéz is.
Amit a hallottak, az olvasottak és személyes tapasztalat után mondhatok, az az, hogy ezt a szörnyűséget nem akarom még egyszer átélni, és ezért hajlandó vagyok megfizetni azt az árat, hogy egészségesen élek, noha ez összetett, és nem is olyan könnyű, majd meglátjátok.
Elöljáróban pár szó az előző életemről, mert soha nem leszek már ugyanaz, semmilyen szempontból. Decemberben lettem 28 éves, kövér vagyok, bár ez sosem zavart, annyira, mint elvárható lenne, nagyon pozitív, önfejű, makacs, életigenlő, ezoterikus gondolkodású, jó humorú, terhelhető, nagyszájú, tehetséges lány voltam.
Sok mindenben változtam, de ez legyen a következő bejegyzés témája. Most szorítkozzunk arra, ami a legjobban érdekel téged is, engem is. A MIÉRTekre.

Ahogy hazajöttem (ápr. 5.), elkezdtem kiművelni magam a témában, facebook csoportokhoz csatlakoztam, és elolvastam, amit lehetett, magyarul és angolul. Amit sikerült egyértelműen leszűrnöm, hogy noha a 3. leggyakoribb halálozási ok ez Európában, itthon legalábbis nagyon rossz, szegényes ezzel kapcsolatban a tájékoztatás. Én olvasott embernek tartottam magam, és mégse tudtam róla semmit, csak a nevét, és hogy szar betegség. Szóval szerintem a legfontosabb lenne a tájékoztatás. Még a megelőzésnél is fontosabb, mert az, hogy betartjuk- e a szabályokat, döntés kérdése (én akkor sem tartottam volna be őket)
fontosabb lenne a tájékoztatás, ezzel együtt az elrettentés, ami lehet, hogy érne valamit. Később leírom, mit olvastam erről, meg a betegségről, úgy általában. Most egy kis ollózott kisokos a betegségről:

A stroke ütést, csapást jelent. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározása szerint az agyi érkatasztrófa (gutaütés, szélütés, agyvérzés, stroke) az agyműködés általános vagy gócos zavarával jellemezhető, gyorsan kialakuló tünetegyüttes, amely több mint 24 órán át fennáll, vagy a beteg halálához vezet és amelynek bizonyíthatóan nincs más oka, mint az agyi érrendszerben kialakult elváltozások.
Az ischaemiás stroke esetében az agyi erekben vagy az agyat közvetlenül tápanyaggal és oxigénnel ellátó érrendszerben elzáródás/érszűkület alakul ki, az agy vérellátása zavart szenved, csökken.

forrás: http://www.szivhang.hu

A stroke az agyi érrendszer érelmeszesedésének (atherosclerosisának) következménye. Megkülönböztetünk ischaemiás stroke-t, amit valamely agyi arteria rendszerint vérrög okozta (thromboemboliás) elzáródása okoz és megkülönböztetünk vérzéses stroke-t, ami az érfal károsodása, majd megnyílása miatt alakul ki

Előbbi esetben az elzáródás mögötti terület nem jut vérhez, utóbbi esetben pedig a vér kilép az érpályából és roncsolja a környéki szöveteket. Az esetek 85 %-a ischaemiás, 15%-a vérzéses eredetű.

A nyugati országokban a stroke a halálozás harmadik leggyakoribb oka.

Magyarországon a nyugati országokhoz képest rendkívül magas az 50 évesnél fiatalabb populációban a stroke-megbetegedés és az agyi érkatasztrófa okozta halálozás. Míg az Európai Unió országaiban az akut stroke betegek mortalitása az 50 év alatti korcsoportban 100 000 lakosra 8–10 beteg, addig ez a szám hazánkban nőknél 40/100 000, férfiaknál 60/100 000.

Az Agyérbetegségek Országos Központjának Stroke Adatbázisa alapján, amely
közel 9000 beteg adatainak feldolgozása alapján készült 2000-ben, valamint a GYÓGYINFOK adatai szerint a stroke-halálozás az elmúlt években Magyarországon kb. 185/100 000 fő volt.

forrás: http://www.nepsy.szote.u-szeged.hu
Akiknek családjában már elõfordult aneurizmarepedés következtében kialakult subarachnoidealis vérzés, nagyobb az esélye e betegség kialakulásának.. A stroke vagy annak komplikációja miatt a betegek kb. 25%-a meghal, kb. 50%-uknál közepes vagy súlyos egészségkárosodással, illetve hosszabb ideig tartó mozgásképtelenséggel kell számolni, és csupán kb. 25%-uknál várható teljes felépülés.

Az esetek többségében egy thrombus akadályozza meg az oxigéndús vér eljutását az agy egy bizonyos részéhez. A stroke e típusát nevezik ischaemiás stroke-nak.

Fõ tünetei
• szédülés, bizonytalan járás és állás,
• egyensúlyi és koordinációs zavarok,
• hirtelen zsibbadásérzés az arc egyik felén, valamint karban és lábban érzett gyengeség, fõként a test egyik oldalán,
• hirtelen kialakuló zavartság, nehézkes beszéd és beszédértés,
• hirtelen jelentkezõ látászavar az egyik vagy mindkét szemben,
• ismert ok nélkül, hirtelen jelentkezõ, nagyon erõs fejfájás.
A dohányzásról bebizonyosodott, hogy az egyik legfontosabb kockázati tényezõ a stroke kialakulásában, és a dohányzás abbahagyása két éven belül a kockázat szignifikáns mértékû csökkenését eredményezheti.

forrás: www.vitalitas.hu

Az akut agyi vérkeringési zavar Magyarországon az egyik legfontosabb népegészségügyi probléma. Az akut stroke miatt kórházba került betegek halálozási aránya az első hónapban – az osztály típusától függően – 12-18%, az első évben 25-30%. Az agyérbetegség után az önálló életvitel tekintetében valamilyen formában segítségre szoruló betegek aránya 32-42%, emiatt a betegség a gazdasági terhek szempontjából is a legjelentősebbek között van. Az 50 évesnél fiatalabb populációban rendkívül nagy a megbetegedés és a halálozás aránya.
forrás: http://www.informed.

Ha a beteg féloldali bénulással ébred, akkor a stoke kezdeti időpontja a nemzetközi megállapodás szerint a lefekvés időpontja, illetve amikor utoljára még éberen, épségben látták. Általában oldalisági különbség észlelhető.

forrás: http://www.medlist.com/
A stroke az agyszövet olyan ischaemias vagy vérzéses eredetű károsodása, mely vascularis betegségek heterogén csoportjainak fennállása esetén keletkezik és klinikai tüneteiben 1) vagy a kezdetét l számított 24 órán túl is fennáll, 2) vagy halálhoz vezet (WHO MONICA Project 1988).
Ismeretes, hogy a stroke előfordulása gyermekkorban és 45 év alatt (3%)
ritka, középkorúaknál már gyakoribb és időskorban a legmagasabb. Magasabb a stroke incidenciája közép és kelet Európában, kevesebb nyugat Európában.
Emeli a stroke kockázatát a családban előforduló stroke vagy szívbetegség is mely szintén genetikai kockázatot támaszt alá. Részben az ikervizsgálatok, részben a stroke családi elő fordulási gyakoriságának vizsgálatai mutattak rá arra, hogy a genetikus hajlam a stroke kockázati tényezője.

forrás: http://phd.sote.hu/

Szóval ez jellemzően időseket, azon belül is férfiakat megtámadó betegség. Az én esetemben nem tudták egyértelműen megmondani, miért kaptam meg, minden közrejátszhatott. A gyerekkori magas vérnyomás, az elhízás, az, hogy 2 stroke volt már a családban, a stressz. Nem vagyok cukros, és nem volt  tudtommal magas vérnyomásom sem. Az ezoterikus magyarázat szerint annyit kapunk, amennyit elbírunk, és amúgy is előre megválasztjuk, mit vállalunk erre az életre, úgyhogy bár nem kellett, de nem bánom, sok kedvező hozadéka lett a betegségnek, amit amúgy nem tettem volna meg.

Egyelőre elég ennyi, sok minden van még, lesz mit írni 🙂

Bővebben olvashatsz a témában a stroke-kal foglalkozó blogomon: http://strokeomvolt.blog.hu