A kedvenc podcast-om a The school of greatness. Én a Spotify-on hallgatom, több helyen fent van, Lewis Howes oldalán is. Lewis egy volt profi sportoló akinek az önfejlesztés lett a szenvedélye. Nagyon NAGYON érdekes embereket hív meg a műsorába, világhírű embereket, akik azokról a dolgokról beszélgetnek, amik mindannyiunkat foglalkoztatnak. Test, lélek, egészség. Hogyan legyek jobb ember, szülő, szerető? Hogyan legyek sikeresebb? Hogyan dolgozzam fel a problémáimat? Merre halad a világunk? Rengeteg érdekes téma van hiteles emberek szájából, akik a saját területükön kiemelkedőt alkottak. Angolul érhető el, de néhány magyar oldalon már láttam rövidebb videokat a műsorből magyar felirattal, szóval szerintem pont úgy el fog terjedni hamarosan, mint Jay Shetty, pár éve még egyedül én ismertem az ismerőseim közül, ma meg egyfolytában szembejönnek feliratos verziók.
Ebben a részben Dr. Steven Gundry-val beszélget, ő egy amerikai szívsebész és New York Times bestseller író. A a The Hidden Dangers in “Healthy” Foods That Cause Disease and Weight Gain és a Plant Paradox c. könyvkkel lett híres, ha valaki elolvasná őket a cikk után. Kelly Clarkson énekesnő a Plant Paradox elolvasása után meg tudta gyógyítani a Hashimoto betegségét – autoimmun pajzsmirigy probléma – (itt megjegyzem, hogy aki tud angolul, nézze Kelly talkshow-ját, ez végre értelmes, imádom 😀 ) A könyv arra épít, hogy a rossz egészségi állapotunkért nem a génjeink tehetők felelőssé (ugyanezt hallottam Dr. Bruce Lipton világhírű biológustól is ebben a feliratos interjúban , ő is az életmódot, és a stresszt okolja).
If you’re an avid Eniways reader you know that I’m sharing good stuff here. The interview is in English (59 min), so I’m summarizing that only in Hungarian for those who can’t speak English. Take an hour and watch it, it’s worth it, I promise. Aha moments guaranteed 🙂
Gundry szerint a genetika kb. 6%-ban felelős az egészségünkért. Tehát amikor az orvos azt kérdezi tőlünk, hogy volt-e családban ilyen, vagy olyan betegség, hogy megtudja, neked van-e hajlamod rá, valójában arra derül fény, hogy bizonyos életmódbeli, étkezési, viselkedési szokások mennyire lehettek rád befolyással, mert ezeket generációk óta cipeled magaddal. Ezt a mai orvostudomány még nem látja át elég komplexen, még az a feltevés áll, hogy a gének a felelősek, mert a minta az, hogyha a felmenőinknek volt, nekünk is valószínűleg lesz. Csakhogy ez ennél összetettebb, mert ugyan tényleg minta a minta, de nem a génekben, hanem a megörökölt, vagy tanult életmódbeli mintákról van szó.
Erről most eszembe jut a nemrég látott Három egyforma idegen c. dokumentumfilm, ahol 3 egypetéjű ikerfiút szétválasztottak születéskor, felnőtt korukban “véletlenül” találkoztak, és kiderült, hogy egy etikailag nagyon is megkérdőjelezthető kísérlet részeként egész életükben azt vizsgálták, hogy mennyire fejlődnek egyformán, ha 3 különböző hátterű család neveli fel őket. A végkövetkeztetés az volt, hogy kb. fele-fele arányban számítanak a genetikai dolgok, és a tanult viselkedésformák az életünk alakulásában, és tudatosan nagyban irányítható az életünk.
Visszatérve Gundry-hoz: Azt mondja, a mikorbiomunkat felépítő anyag 99%-a nem emberi. Paraziták, gombák, baktériumok, férgek, amik felelősek a szervezetünk működéséért. Hogy jól működtessük a szervezetünket tudnunk kell, hogy ezek a kis fickók mit akarnak enni. A hasnyálmirigy rákra való hajlam pl. ilyen formán már az ember szájában lévő nyál összetételéből is kimutatható.
A jó hír, hogy a mikorubiomunkat meg tudjuk változtatni. A orális mikrobiomon keresztül rengeteg betegség összeszedhető, még akár Pakinson kór is, hiszen a száj- és orrüreg direkt kapu az az agyunkhoz, Így a rosz szájhigiénia veszélyes. Ezt már hallottuk. Rossz fogak -> Góc -> Betegségek. De ő nem csak a fogakról beszél, hanem a nyálról is. Ezért tartja nagyon fontosnak a szájápolást. Egy kísérlet még a rendszeres fogselyem használat és a szívkoszorú ér betegség kialakulása között is talált összefüggést. A szánk és orrunk nyálahártyája hasonló védőfunkciót lát el, mint a bél nyálkahártyája. Ha ezeket medvédjük, elég erősek ahhoz, hogy kivédjék a betegségeket.
A beleinkben 10.000 különféle baktérium él. És minél többféle, annál jobb. Ahogy idősödünk, úgy van egyre kevesebb fajta belőlük. Azt kell tehát megtudni, hogyan tarthatjuk meg azokat a baktériumokat, amelyek életben akarnak tartani minket. Egy tanulmány kimutatta, hogy a jó egészségben lévő 105 éves emberek, és a meztelen vakondparkány (nem teszek fel képet, mert nagyon ronda) beleiben hasoló összetételű különböző baktériumok vannak. A vakondpatkány 20-30 évig él, egy átlag patkány 2 évig. Megvizsgálták tehát, hogy mit eszik: gyökereket, gumókat és gombákat. Egy tanulmány Szigapúrból pl. kimutatta, hogy azok az emberek, akik kb. 3 dkg gombát esznek egy héten, nem kapnak Alzheimer kórt. A vegyület emögött a polifenol, ami a zöld teában is megtalálható. Azok a baktérumok ezt eszik, amik az agyunkat védik meg. (Erről eszembe jut, hogy pár hete volt egy periódusom, amikor rettentően kívántam a gombát, és semmi amit ettem nem volt elég gomba ízű. Hiszem, hogy a testünk elég intelligens ahhoz, hogy tudja, ha kíván egy bizoyos fajta ételt, abban az ételben tuti, hogy van valami olyan tápanyag, amire a szervezetnek éppen akkor szüksége van.)
Gundry számára a 2 fő superfood a gomba és az olivaolaj. Utóbbi szintén a polifenolok miatt. Az olivaolaj hatásosságát rengeteg kísérlet bizonyítja, a zsírszegény, zsírmentes étrend nem jó út. A szervezetünknek igenis szüksége van ezekre, csak a jó fajta zsírokra, olajokra. Szó szerint olajozottan működik tőle az agy és az erek. A koleszterin nem tud lerakódni az erek falára, ha elég oliva olajat fogyasztunk (ő heti 1 literről beszél). Süthetünk is olivaolajjal, csak egy internetes mítosz, hogy nem lehet, mert ég, tönkremegy a minősége és oxidálódik. Ez onnan ered, hogy füstöl, és azt hitték, ettől romlik. Ennek pont az ellentéte igaz, jobb, mint az avokádó olaj, vagy a kókuzszsír. Az olivaolajat 5000 éve használják külöböző kultúrákban és nem sok olasz, spanyol, görög, vagy arab halt meg, mert olivaolajjal főzött… Mint tudjuk, a mediterrán étrend egészséges. A növények által előállítot polifnenolban gazdag még a vőrösbor, a sötét színű bogyós gyümölcsök, és az olivabogyó.
A következő nagyon fontos, először ezt a részletet láttam meg az intejúból, és ezért akartam, hogy ti is tudjatok róla. D3 vitamint kell fogyasztani. Ez a D vitamin aktív formája. Azok élnek egészségben a legtovább, akiknek a szervezetében magas ez az érték. A D vitamin aktiválja az őssjteket. Puszán a napfényből nem lehet eleget felvenni, szedni is kell. Pl. a napos Kaliforniában az emberek 80%-a D vitamin hiányban szenved. A naptej, a hosszú ujjú póló miatt, vagy egyszerűen azért, mert az ember nem áll ki a tűző napra. 1200 Mg az általa javasolt napi bevitel, ez kb 1-2 kapszula. Ha náthás beteg az ember, legaláb 5x annyi, mert nem lehet túladagolni. Élemiszerből is fel lehet venni valamennyit, ilyen a máj a halak, a tojás és a sajt. Szóval ha betegek vagyunk, annyi D vitamint juttasunk a szervezetbe, amennyit csak tudunk, mert a víruskat ez öli a legjobban.
Miért D és miért nem C vitamin? Mert a C vitamin nem erre való. Az valóban lassan felszívódó immunerősítő, és hatásos is, de a vírusokkal nem harcol. Javasolja a szedését, de hatásosabb a D vitamin, ha betegek vagyunk. Az emberi szervezet nem termel C vitamint, ezért állítják elő glükózból. Erre nem mindig volt szükség, mert a természetközeli ember C vitamiban dús étrendet vitt. A mai modern embernek viszont kell mesterségesen bevitt C vitamin a kollagénszint visszaállításához. Például ez áll amögött, hogy a dohányosok miért ráncosodnak. Mert a cigi sok más hatása mellett “kiszívja” a kollagént a szervezetből (erekből), és ezeket a repedéseket állítja helyre a kollagénben a C vitamin. A doki nem azzal piszkálja a dohányzó betegeit, hogy szokjanak le, hanem hogy szedjenek rengeteg lassan felszívódó C vitamint, és javítsanak az étrendjükön, hogy valamennyire kibalanszírozzák a cigi negatív hatásait. Egy Új Guinea-i törzsnél pl., ahol úgy dohányoznak, mint a gyárkémény, de rengeteg C vitaminban dús gyümölcsöt és zöldséget fogyasztanak, soha egyetlen szívbetegséget, vagy stroke esetet sem találtak. Szóval egy felnőtt napi bevitele 1000-2000 Mg C vitamin kellene hogy legyen, hogy az immunrendszerének állóképességét segítse.
A következő dolog, az omega-3 zsírsav. Az agyunk 70%-a zsírből áll, ennek a fele omega-3 zsírsav, másnéven DHA. Azok az emberek, akiknek az agyukban sok ilyen zsírsav van a legjobb memóriával büszkélkedhetnek. Ebből is 1000 Mg-ot javasol naponta. Megtalálható a halakban, de pl. a sushi nem javasolt, mert sok benne a higany. Ezt is jobb szedni.
Dr. Gundry szerint is mindent lehet mértékkel, ezt már sokszor hallottuk sok helyen. A táplálkozásunk legyen minél természetesebb eredetű, és tartalmazzon sok növényt. Mindenhonnan ezeket hallom, a táplálkozásom lassan átalakul, sokkal kevesebb húst és feldolgozott kaját eszem. Majd 20 év múlva megmondom, hogy hogy érzem magam 🙂
Hasznos linkek:
The school of greatness podcast
Best of School of greatness playlist-em a Spotify-on
Magyar vitamin webáruház 1 és 2
Ptoto: lewishowes.com
Facebook Comments