65. – Az időtényező

Azt miért nem mondja el senki, hogy mindent a maga idején kell csinálni/akarni? Mert egyrészt csak akkor fog menni, ha már itt van az ideje (az izmok akkor lesznek elég lazák, és erősek), másrészt lelkileg sem voltam még olyan szinten pl., hogy magasabb szintű, akár spirituális dolgokkal foglalkozzak adott esetben. Egyre több helyről hallok olyan jellegű véleményeket, miszerint valószínűleg ezen a szinten maradok már, ha eddig nem épültem fel teljesen. Amik most nehezen mennek, vagy egyáltalán nem, azok lesznek majd valószínűleg a maradványtünetek. Az is egyre gyakrabban jön szembe, hogy az általánosan említett 1 év gyógyulási időt kitolják, és 1,5 – 2,5 évet csinálnak belőle. És én soha nem tudom, hogy azért-e, mert rám néznek, és látják, hogy még nem vagyok tökéletes, és ezért; vagy azért, mert átlagot vonnak, és az eddigi tapasztalataik alapján ezt tudják mondani. DE nem veszik észre, hogy ez józan paraszti logikával is ellentmondás? Most vagyok 7 hónapos stroke-os, és még időm sem lehetett csalódást okozni bárkinek is! Azt mondják, akik pedig elvileg értenek hozzá, hogy ha eddig nem tudtam sarokra állni, akkor valószínűleg már nem is fogok, és ha eddig nem mentek a finom mozgások, akkor ezután sem fognak. Majd 3 év múlva beszélgessünk, amikor elég idő eltelt ahhoz, hogy ne gyógyulhassak már tovább. Addig legalább a reményt hagyják meg nekem, és a hitet magamban. Gábor azt mondja, hogy azért van, mert ők nem ismernek engem, csak általánosítanak. És azt se felejtsük el, hogy ők inkább idős betegekhez vannak szokva, és valószínűleg ehhez mérten mondanak véleményt.

Ami nem ment pár hónapja, az most már megy. Van, akinek az a hozzáállás jön be, hogy ami nem megy, pont azt kell erőltetni, hogy később menjen. Azt gondolják, azt minek gyakoroljuk, ami amúgy is megy, inkább azt kell forszírozni, ami nem olyan jó. Nekem viszont ez soha nem tetszett, iskolás korom óta. Szerintem arra kell rágyúrni, ami megy, hogy az illetőnek legyen sikerélménye, így pedig inspirációja is lesz a továbbiakhoz. Ami pedig nem, vagy kevésbé megy, azt az elvárt minimális szintre kell hozni, de nem lehet erőszakkal kicsikarni, mert ettől csak rosszul és haszontalannak, szó szerint “bénának” érzi magát a delikvens.

Majd menni fog a maga idején, mert a különféle (és másféle) gyakorlatok előbb-utóbb úgyis törvényszerűen meghozzák a kívánt eredmény A MAGA IDEJÉN!

Erre a honlapra csak a stroke-ról szóló blogom esszenciális posztjai kerülnek fel, valamint azok a bejegyzések, amiket 2015 február 1. után írtam. Ha részletesebben érdekel a stroke téma, látogass el az erről szóló blogomra! Egy stroke-os naplója: http://strokeomvolt.blog.hu, és a Strokeinfó Alapítvány honlapjára: http://strokeinfo.hu